Karinthy és a dzsiu-dzsicu

2010.01.22. 09:07

 A Görbe tükörből:

Dzsiu-dzsicu

A japánok fedezték fel. Néhány szabálya megtámadtatás esetére:

a) Kartörés keresztbe. Két kézzel megragadjuk ellenfelünk talpát, és hirtelen felrántjuk térdéig. Erre térde beleütődik hónaljába, és kilöki bal szemét. Ijedtében megfordul, és kitöri nyakcsigolyáját. Lefektetjük a földre, és továbbmegyünk.

b) Ellenfelünk sarkára sót hintünk, mire hirtelen fölkapja bal lábát - erre megragadjuk két fülét, lassan előrehúzzuk, hogy gerince félkör alakot vegyen fel. Gyorsan belerúgunk oldalába, és könyökét felütjük, mire veleje kiloccsan. Falnak támasztjuk és otthagyjuk.

Mindeme módszerek rendesen beválnak, azonban gondoskodni kell, hogy ellenfelünk ne zavarhasson bennünket a fogások precíz kivitelében. (Leghelyesebb előre agyonütni egy doronggal.)

Szerző: navarro

2 komment

Címkék: régi dzsúdzsucu

A bejegyzés trackback címe:

https://fighter.blog.hu/api/trackback/id/tr291692113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bambusznyárs · http://fighter.blog.hu 2010.01.22. 13:22:05

mekkor király már ez a KARINTHY FRIGYES!
És megértette az önvédelem legfontosabb alapvetésést:
"Leghelyesebb előre agyonütni egy doronggal"

Lars Göran Petrov 2010.01.24. 23:19:44

Szabó Dezső írja valahol Horváth Petőfi-tanumányáról (vagy valami más éppen kritikailag megsemmisítendő dolgozatról): "Ennél aljasabb szellemi dzsiu-dzsicuval aligha gyomrozták a magyar közönséget." Ezek szerint a budapesti írók a harmincas években már ismerték vagy legalábbis használták a szót.