Az Index-fórumra linkelte be ezt a videót KopaszÁllat, amiben húsz gyakori hibát mutatnak be, melyeket elkövethetünk, ha verekedésre kerül a sor. Az első és legfontosabb hiba természetesen eleve verekedésbe keveredni (mihelyst lesz egy kis időm, haladunk tovább Marc MacYounggal, akinek szép levezetése van arra, hogy a fizikai összetűzés a konfliktusoknak csak az ötödik szintje, azaz előtte van még négy fázis, ahol elkerülhetjük a verekedést).

De ha nincs mit tenni, legalább ne kövessünk el pár alapvető hibát, például ne fordítsunk hátat, vagy ne bénítsuk le magunkat a saját kabátunkkal. Az se jó, ha variálunk és trükközünk, különösen részegen. Nyilván jó sok ilyet fel lehet sorolni, de nézzük inkább az amerikai srácok gyűjteményét. Persze vannak benne közhelyek, és egy-kettővel vitatkozni is tudnánk (pl. a hátrahajlást lehet jól is csinálni), de vitaindítónak azért jó lesz:

(#1: Biztonságos távolságban vedd le a kabátod; #2: Sose fordíts hátat az ellenfelednek; #3: Tartsd fönt a kezed, védekezésre készen; #4: Vigyázz a távolságra, VESZÉLY: FEJELÉS; #5: Ne jelezd előre az ütéseidet; #6: Tartsd bent szűken a kezeid a hárításhoz + ne fordítsd el a fejed; #7: Ne hajolj hátra az ütések elől; #8: Ne vidd túlzásba a blokkot, háríts, és viszonozd az ütéseket; #9: Sose keresztezd a lábad; #10: Legyen mindig szorosan befűzve a cipőd; #11: Tartsd leszorítva az állad, de felemelve a fejed; #12: Ne verekedj úgy, mint a hokisok, ne ragadd meg az egyik kezeddel az ellenfelet; #13: Egyenesen üss, felejtsd el a parasztlengőt; #14: Ne üss túl messziről; #15: Ne trükközz / Ne verekedj részegen; #16: Ne próbálkozz földrevitellel túl messziről; #17: Csak semmi hanyagság, föl a fejet, és lépj be az első lábbal; #18: Ne toporogj, ne habozz, légy határozott; #19: Tartsd a lábaddal átkulcsolva a derekát; #20: Sose fordulj hasra)

 A Cagewriter találta ezt a két pólót, a giset az MMA Warehouse-ban lehet kapni, a bokszosat pedig az Ebayen. 

A fekvőtámasszal sokaknak az volt az utolsó találkozása, amikor a tornatanár büntetésből kiosztott nekik tízet, mert késtek az óráról. Pedig hihetetlenül hasznos gyakorlat, ahogy azt sok sportoló, harcművész meg is tudja erősíteni, csak az ilyen-olyan edzőgépek világában hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni. Nemcsak a mellkast és a vállat erősíti, de jó a hátnak, hasnak, tulajdonképpen az egész felsőtestnek, növeli az állóképességet, fejleszti az ütőerőt és még sorolhatnám. Fekvőtámaszozni jó.

1933. július, NAVA

1933. február, NAVA

 Tessék, mondtam!

Az új Sherlock Holmes-filmnek többen felrótták, hogy a tisztes, bár kissé különc és enyhén kokainista brit úriember nem átall félmeztelenül verekedni benne. Én lennék az utolsó, akit zavar, hogy egy filmben verekszenek, de ráadásul mindez egyáltalán nem is üt el attól a figurától, amit Sir Conan Doyle megrajzolt: Holmes, amellett, hogy jól bánik a pisztollyal, többféle küzdőművészetben járatos, így a kard- és a botvívásban, a pusztakezes ökölvívásban (pénzdíjas versenyeken is részt vett), illetve még valamiben, amit „japán birkózásnak”, avagy „baritsunak” nevez. (Az persze igaz, hogy mindezekről többnyire csak szó esik, ritkán látjuk a neves nyomozót élő egyenesben küzdeni.) De mi lehet ez a baritsu?

Edwin Haislet boksztankönyve 1940-ből. Érdemes teljes képernyőre állítani, úgy olvashatóbb.

Talán óvodában ugróköteleztem utoljára, esetleg általános iskola alsóban, de ennek ellenére amikor elkezdtem bokszolni járni, természetesen azt gondoltam, hogy az ugrókötelezésénél egyszerűbb dolog nincs a világon. Hát mit mondjak, beleakadtam, túl hosszú volt, elfáradtam, és másnap úgy éreztem magam, mintha a vádlimban felejtettek volna egy vasrudat valami egészen furcsa szögben. Innen tudtam, hogy ugrókötelezni jó. Nem csak bokszolóknak, igazából bármilyen küzdősporthoz, harcművészethez, sőt bármilyen sporthoz iszonyú hasznos lehet kiegészítésképpen, vagy csak úgy, napi mozgásnak. És ha már belejöttünk, kifejezetten élvezetes tud lenni. Sajnos a boksztermen kívül gyakorlatilag sehol nem találkoztam vele [edit: harcművészeti edzéseken, közben ui. többen bekommentelték meg mondták, hogy pl. pingpongon, víváson, kosárlabdán használják], pedig kiváló eszköz, ráadásul akárhova magunkkal vihetjük, ami például a SuperXtreme Muscle 3000 giga-kondicionálógépről nem mondható el.

Az ugrókötelezésben az az egyedülálló, hogy egy egyszerű gyakorlattal egyszerre tudjuk fejleszteni a koordinációnkat, a gyorsaságot, a lábmunkát és a kitartást, sőt jó sok kalóriát is elégetünk közben. Ráadásul az eszköz nem is drága: a kötelek ára ezer forinttól (talán még kevesebbtől is) 6-7 ezerig terjed, előbbi a sima kötélből készült, utóbbi a profi bőrkötél, bár van, ahol ilyet már négyezerért is lehet kapni. Kétezer körül vannak a márkás vékony nejlonkötelek, ezeknél jobb tulajdonképpen nem is kell, de háromezer körül már csapágyas, profin állítható hosszú eszköz van, én például egy ilyet vettem (szemeztem a négyezres bőrrel is, de annak nem lehetett állítani a hosszát). Aukciós szájtokon olcsóbban is hozzá lehet jutni jobb darabokhoz. Léteznek súlyozott kötelek is, ezek erősítik a kart és a felsőtestet is, de vigyázzunk, hogy ezeket egyszerre két-három percnél tovább ne használjuk, nehogy megerőltessük magunkat. A kötél hosszát úgy kell beállítani, hogy ha egyik lábunkkal középen rálépünk, a markolatok érjenek fel a hónaljunkig.

1932. március, NAVA