Sherlock Holmes rejtélyes harcművészete
2010.01.24. 22:23
Az új Sherlock Holmes-filmnek többen felrótták, hogy a tisztes, bár kissé különc és enyhén kokainista brit úriember nem átall félmeztelenül verekedni benne. Én lennék az utolsó, akit zavar, hogy egy filmben verekszenek, de ráadásul mindez egyáltalán nem is üt el attól a figurától, amit Sir Conan Doyle megrajzolt: Holmes, amellett, hogy jól bánik a pisztollyal, többféle küzdőművészetben járatos, így a kard- és a botvívásban, a pusztakezes ökölvívásban (pénzdíjas versenyeken is részt vett), illetve még valamiben, amit „japán birkózásnak”, avagy „baritsunak” nevez. (Az persze igaz, hogy mindezekről többnyire csak szó esik, ritkán látjuk a neves nyomozót élő egyenesben küzdeni.) De mi lehet ez a baritsu?
A furcsa elnevezés A lakatlan ház című történetben kerül elő, amivel Conan Doyle feltámasztotta Holmes figuráját. Korábban ugyanis belefáradt a detektívtörténetek írásába, úgy érezte, hogy fontosabb dolgok elől veszi el az idejét, és Holmest egyszerűen megölte az 1893-as Az utolsó eset-ben. Pontosabban legfőbb ellenségével, Moriarty professzoral együtt dulakodás közben a mélybe zuhantak a Reichenbach-vízesésnél. (Ezt örökíti meg Sidney Paget híres képe, ami itt balra látható.) Az író nyolc éven keresztül állta a rajongók és kiadók ostromát, de 1901-ben kötélnek állt, és megírta A sátán kutyájá-t (a belőle készült film A baskerville-i agár címen is ismert [edit: igen, tudom, hogy a hound nem agár, de nem tehetek róla, ez a címe]), ennek a sztorija azonban időben Holmes halála elé esett, így nem volt teljes az elégedettség. Két évre rá így hivatalosan is feltámasztotta Holmest A lakatlan ház-ban:
"Ahol az ösvény véget ért, megálltam, és bevártam ellenfelemet. Ő nem rántott fegyvert, hanem rám rohant, és hosszú karjával átnyalábolt. Tudta, hogy számára a játszma véget ért, és már csak azzal törődött, hogy rajtam bosszút álljon. Dulakodva tántorogtunk az irtózatos szakadék szélén. Talán emlékszik még, hogy elég jól ismerem a baricut és más japán birkózási fogásokat, aminek már nemegyszer nagy hasznát vettem. Egy váratlan mozdulattal kicsúsztam a szorításából, mire ő irtóztató üvöltéssel hadonászni kezdett a levegőben mindkét kezével, hogy megtartsa az egyensúlyát. Ámde minden erőfeszítése hiábavaló volt: lebukott a mélybe." (Takácsy Gizella fordítása, idézi a Botvívás.hu. Sajnos van benne egy kis hiba, ami nekünk itt most pont értelemzavaró: nem „más japán birkózási fogásokat” ismer, hanem – szó szerint, bár műfordításban én sem így írnám – „a birkózás japán rendszerét”, eredetiben: „I have some knowledge, however, of baritsu, or the Japanese system of wrestling”.)
Érdekesség, hogy a könyv amerikai kiadásában nem szórakoztak túl sokat, és a baritsut átírták jiu-jitsura. Talán tévedésre gyanakodtak, ami abból a szempontból érthető is, hogy a „baritsu” szó ezen a történeten kívül sehol nem létezik, kivéve egy 1900-as újságcikket, amiben egyszerűen elírták a „bartitsu” elnevezésű önvédelmi rendszer nevét. Conan Doyle nyilvánvalóan erre gondolt, és vagy innen másolta a szót, vagy ő is elírta, félrehallotta, esetleg szerzői jogi megfontolásból szándékosan hagyott ki egy betűt. Ironikus, hogy ha ez az említés nem lett volna, valószínűleg nyomtalanul elfelejtődik az egész.
A bartitsut Edward William Barton-Wright brit mérnök alapította meg a 19. század legvégén, miután három évet töltött Japánban, ahol megismerkedett a harcművészetekkel. Valószínűleg az első európaiak között lehetett egyébként, aki ilyesmit tanult, és szinte bizonyosan az első volt, aki oktatta is. A stílus főleg a klasszikus Sinden Fudo dzsúdzsucuból és a Kodokan dzsúdóból kölcsönzött, de miután 1898-ban elkezdték Londonban oktatni (mint „az önvédelem új művészetét”), beépítettek elemeket egyéb dzsúdzsucuiskoláktól (Tendzsin Sinjó, Fuszen, Daitó), az angol és a francia bokszból, a botvívásból (la canne) és a svájci népi birkózásból. A névre egyszerű a magyarázat: Barton-Wright a saját nevéből és a –(j)itsu utótagból alkotta. (Ezért is írom ts-sel a nevet, nem c-vel, mint az idézetben, hiszen angol az elnevezés, nem japánból van átírva.)
A klubba Japánból több vendégtanár érkezett, és szakértők oktatták a többi stílust is. A mai kutatók szerint a bartitsu a sok különböző iskolából leginkább a botvívásra és a dzsúdzsucura fektette a hangsúlyt. Több neves személy is járt tanulni Barton-Wrighthoz, de a klub fénykora csak pár évig tartott: 1903-ban végleg lehúzták a rolót, vélhetőleg a túl magas tagsági díjak és Barton-Wright kevésbé jó üzleti és marketingérzéke miatt. Állítólag még az első világháborúig tanította a stílust, de ha így is volt, nem hivatalos keretek között tette. A korábbi oktatók szétszéledtek, megalapítva saját harcművészeti iskoláikat, egyikük, Jukio Tani pedig William Bankier menedzselésével nyilvános küzdelmeket is vállalt. Bankier, amellett hogy valószínűleg elég dörzsölt fickó lehetett, Barton-Wrighttal ellentétben ügyes üzletember és marketinges volt, a dzsúdzsucu századeleji megismertetése és népszerűsítése nagyrészt neki köszönhető.
2001-ben Richard Bowen elkezdte előtúrni a British Libraryből Barton-Wright korabeli cikkeit, és elkezdték újraközölni azokat az Electronic Journals of Martial Arts and Sciences-ben, 2002-ben pedig megalakult a Bartitsu Társaság, azóta megjelentettek már két könyvet és dvd-t is.
Sherlock így verekszik a filmben:
Ahogy a film harci koreográfusával készített interjúból kiderül, eléggé szabadon értelmezték a bartitsu újrateremtését a filmvásznon: Robert Downey Jr. wing chunt tanul, így erre építették Holmes stílusát. (Ki nem mondottan feltételezve, hogy könyvből elvileg megismerkedhetett a kínai harcművészetekkel, bár nekem úgy rémlik, hogy az egyik történetben egy tetoválás ürügyén kiderül, hogy járt is Kínában, de ez mellékszál, és homályosak is az emlékeim.) A wing chun mellé beépítettek egy kis brazil dzsicut, Guy Ritchie ugyanis azt tanulja, illetve némi vívást, mindezt úgy koreografálva, hogy az illeszkedjék a korabeli miliőbe.
Források: Botvívás.hu; Bartitsu.org; Wikipedia – Bartitsu; + annyit tököltem ezzel a poszttal, hogy közben a harcművészfórumban sz332 pár napja szépen összefoglalta a lényeget, úgyhogy a források mellett neki is jár egy kredit.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
félemelet 2010.01.25. 00:35:58
kukásmacska 2010.01.25. 01:00:55
Jól emlékszel, Holmes a "Rőt Liga" c.történetben lát az ügyfelén egy tetoválást és megállapítja hogy azt Kínában csinálták.
ave 2010.01.25. 01:57:36
Veér Farkas 2010.01.25. 03:37:13
Hááát...
Inkább a japán birkózási rendszert/módszert, vagy simán csak japán birkózást.
(Kb.: Ismerem valamennyire a baricut, a japán birkózást.)
A dzsúdzsucu meg dzsiu-dzsicu.
@ave:
De, a hiba műfordításban is hiba. És ez az.
Regénytár · http://www.regenytar.hu 2010.01.25. 07:04:59
kitvalasztanal.hu - Választási tippért notebook! · http://www.kitvalasztanal.hu 2010.01.25. 07:30:57
Thx
Rorschach · http://lowfast.blog.hu 2010.01.25. 07:33:59
RadyR 2010.01.25. 08:00:21
RadyR 2010.01.25. 08:14:58
Frankieboy 2010.01.25. 08:30:14
bonifac · http://vezetek.blog.hu 2010.01.25. 08:33:00
_tx_ 2010.01.25. 08:38:18
A filmet pedig mindenkinek ajánlom.
raves · http://mindennapramese.blog.hu 2010.01.25. 08:49:17
navarro · http://fighter.blog.hu/ 2010.01.25. 08:52:02
baggins21 2010.01.25. 09:11:09
Krajcs · http://uralicowboy.blog.hu 2010.01.25. 09:18:36
- Bár a Sátán kutyáját nem csíptem sok hibája miatt, s a film - amellett, hogy lekötött az előadásmódjával - csak megismételte ezeket. Úgy látszik, van pár hülyeség, ami a Holmes történetek sajátja... :)
RadyR 2010.01.25. 09:22:20
dimitrij 2010.01.25. 09:22:21
anyahajókabinajtóhajtogató 2010.01.25. 09:30:19
cannist 2010.01.25. 09:34:53
tucano 2010.01.25. 09:35:19
De a lényeg az, hogy szép írás, gratulálok, lett egy biztos olvasód!
HalivudEstevez · http://www.halivud.hu 2010.01.25. 09:37:33
Paul Newman Jr. 2010.01.25. 09:38:32
HalivudEstevez · http://www.halivud.hu 2010.01.25. 09:39:05
navarro · http://fighter.blog.hu/ 2010.01.25. 09:42:10
kötözködő 2010.01.25. 09:45:45
navarro · http://fighter.blog.hu/ 2010.01.25. 09:51:33
baggins21 2010.01.25. 09:53:35
-n3m3t- 2010.01.25. 11:13:54
Gogol 2010.01.25. 11:57:55
baggins21 2010.01.25. 12:01:18
tárhejj · http://atarhely.hu 2010.01.25. 13:37:16
Bambusznyárs · http://fighter.blog.hu 2010.01.25. 13:47:37
És igen, ez egy kiváló blog post lett, jó sok hasznos infóval.
nem véletlen navarro is olyan környezetben tanult írni mint te:-)
czinezine 2010.01.26. 01:03:55
Az igazi Sipi - Citizen of European Union (törölt) · http://www.youtube.com/results?search_query=ud+zrt 2010.01.27. 20:13:28
en a harci jeleneteket nezve a kali (rendorbotos jelenet), krav maga (legelso bunyonal az oron alkalmazott torokutes)es wing tsun merult fel bennem, a wing tsun foleg az elso utes es a vedekezes miatt.
de a posztot olvasva es kozben a jelenetet ujranezve vegre ez is helyere kerult:-)
lonicera 2010.01.27. 23:35:44
Krystal 2010.01.29. 00:12:59
De aztán lehet, hogy én is benéztem :)