Mostanra már komoly, pontosabban mondva inkább félkomoly rajongótábort gyűjtöttek a kétes pedigréjű afgán, állítólag shaolin kungfut űző mester, Ehsan Shafiq neten keringő videói. Elsőre viccnek tűnik Shafiq minden megnyilvánulása, de a tényeket és a mozgását figyelembe véve már nem annyira egyszerű a véleményalkotás. Ehsannak hét kungfuiskolája van Londonban, és sok hozzá hasonló múltú, ködös hátterű mesterrel ellentétben ő rendszeresen részt vesz full contact szabályok szerint zajló taekwondo-, kick-box és kungfuversenyeken. Az első videón egy "utcai", kihívásos mérkőzés látható 1994-ből. Földharc nélküli a küzdelem, de láthatóan nem csak simogatják egymást. A szemfülesek sok ismert technikát láthatnak, de nekem egyik sem tűnik kínai stílusnak. Jól megfigyelhető, hogy a kungfumester mozgása mennyire taekwondós, nem beszélve a ki-kivillanó capoeirarúgásokról. A tényleges meccs kilenc percig tartott, amit itt rövidebbre vágtak, így sokkal élvezhetőbb a happy end is.

A második, harmadik és negyedik felvételen egy 2002-es európai taekwondoversenyen, egy 2006-os szansu (szanda- v. kungfu-) meccsen, illetve egy 2007-es kick-box mérkőzésen látható. Szépen ki is derül, hogy nemcsak egy szerencsés rúgás volt látható az első felvételen, hanem nagyszerű időzítés és jó ritmusérzék is, amit képes megismételni más körülmények között is.

Gina Carano az egyik legismertebb a női MMA-sok közül, komoly rajongótábora van, és ő volt az első nő, akinek tavaly nyáron (az augusztus 15-i Strikeforce-gálán) elsőként hirdették a küzdelmét főeseményként. Akkor Cristiane "Cyborg" Santos volt az ellenfele, róla később. Caranót rendszeresen hívják különböző műsorokba szerepelni, nyilván azért is, mert vitathatatlanul képernyőképes, sok pályatársával ellentétben. Íme egy szórakoztató videó a Sports Science-béli szerepléséről (ebben a sorozatban sportolók különböző képességeit mérték tudományos, vagy legalább annak tűnő eszközökkel). Az a rész sem rossz, ahol Carano a zselébábu csontjait töri, de a lényeg 4:30-nál kezdődik, amikor John Brenkus, a műsorvezető szokásához híven beugrik tesztbábunak.

A krav-magások frissen indult blogjáról kértük el ezt a hiánypótló posztot, úgy gondoltuk, mindenképp jobb, ha egy szakértő írását közöljük, mintha mi magunk okoskodnánk össze mindenfélét. A szerző Pintér Márton, G5 fokozatú krav-maga-oktató, amellett jogász. A poszt eredetiben itt érhető el, és ha valakit érdekel az ilyesmi, ne mulasszon el föliratkozni náluk a hírlevélre vagy behúzni az rss-t.

Ha önvédelemről beszélünk, akkor mindenképp fontos tisztában kell lennünk a jogos védelem fogalmával. Lényeges ugyanis tudnunk, hogy egy bennünket, szeretteinket vagy épp vagyonunkat ért támadás (esetleg ilyen fenyegetés) esetén a hatályos jogi szabályozás szerint milyen lehetőségeink vannak, mit tehetünk és mit nem, illetve az önvédelem körében kifejtett cselekményünk bűncselekménynek számít-e, és ha igen, mennyiben. A jogos védelem, mint intézmény már csak azért is tisztázásra szorul, mert annak szabályai 2009-ben jelentős mértékben változtak, és az új szabályozás kapcsán megjelent ellentmondásos riportok és cikkek nem segítik a tájékozódást. Az alábbi írás a jelenlegi szabályozás gyakorlati példákon keresztül történő bemutatására törekszik.

A jogos védelem szabályai a hatályos Btk. alapján az alábbiak: "Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges." Leegyszerűsítve a képlet a következő: egy másik embert megütni bűn. Van az a helyzet, ahol mégsem az. Például ha ő akar engem megütni. A jogos védelem tehát egy olyan helyzet, amelyben jogszerűen, azaz büntetlenül háríthatunk el egy támadást (fenyegetést) annak ellenére, hogy cselekményünk egyébként a törvény szerint büntetendő lenne. Jogos védelmi helyzet azonban csak meghatározott feltételek fennállta esetén állapítható meg. Először is kell, hogy legyen egy jogellenes támadás, amely saját, vagy mások személye, esetleg vagyona ellen irányul. A támadás, mint cselekmény sokféle lehet, és általában aktív magatartással valósul meg. Nyilvánvalóan támadásnak minősül, ha a valaki meg akar ütni, rúgni, fojtani, fel akar lökni bennünket, vagy épp fegyverrel támad ránk. Sokak számára kevésbé egyértelmű, de támadás az is, ha valakit lefognak, vagy épp bezárnak valahova (ilyen esetben a személyi szabadság korlátozása történik, amely a magyar jog szerint súlyos, bűntettként minősülő cselekmény), illetve ha fizikailag valamire vagy valaminek az eltűrésére kényszerítik. A jogos védelem nemcsak a személyeket, hanem javainkat is védelemben részesíti, tehát jogszerűen járunk el, ha egy rongálást, lopást, betörést, illetve más vagyon ellen irányuló bűncselekményt kívánunk megelőzni vagy megakadályozni. Már a korábbi szabályozásban is lényeges rendelkezés volt, hogy a védelem nemcsak saját, hanem mások személyére és vagyonára, sőt a közérdekre is kiterjed.

via Wulffmorgenthaler

Guillermo Rigondeaux kubai ökölvívó rövid úton végzett Adolfo Landerosszal pénteki meccsükön Fort Lauderdale-ben: 28 másodperc alatt kiütötte egy testre mért találattal. A kispehelysúlyú kubai amatőrkorában két olimpiai aranyat szerzett, 238 mérkőzést vívott, és csak négyet veszített el. Profiként ez volt az ötödik összecsapása, és ezek közül a negyedik, amit KO-val zárt le.

via Monokli, Origo

Orosz elvtársainknak köszönhetően íme a szombat esti UFC 109 gála majdnem összes mérkőzése:

Teltház előtt nyerte a Papp László Budapest Sportarénában a nemzetek közötti K-1-es csapatmérkőzést a magyar válogatott az olaszok ellen, és győzött az exvilágbajnok bokszoló, Kótai Mihály is. Az éjszakába nyúlt eseményen a hazai együttes a vártnál biztosabban kerekedett felül a szintén a világ élvonalába tartozó olasz csapaton: a Rehák György irányította ötös minden tagja - Görbics Gábor (63,5 kg), Oli Márk (67 kg), Józsa Ádám (71 kg), Busai Gergely (81 kg) és Zentai Máté (91 kg) - győztesen hagyta el a ringet.

A "maxosok", vagyis a 70 kg alatti harcosok fináléjában a francia Philippe Salmon diadalmaskodott, aki az elődöntős párban a magyar színeket képviselő Vörös Rolandot meglepetésre már az első percben kiütötte. A gála ökölvívóprogramjában lépett a szorítóba Kótai Mihály, aki amatőrként Eb-bronzig vitte, a profik táborában pedig még feljebb jutott: a WBF szervezet nagyváltósúlyú világbajnoki címét is megszerezte. A karrierjét újrakezdő bunyósnak a tavaly júliusi visszatérése óta ez volt a negyedik meccse, és - pontozással - ezt is megnyerte, méghozzá biztosan, jóllehet tapasztalt osztrák ellenfele komoly erőkifejtésre késztette, és végigállta a hat menetet vele szemben.

A K-1 szűkebb nemzetközi elitjét ezúttal ketten képviselték: a francia Freddy Kemayo és a román Catalin Morosanu. Kemayo két napja edzésen elszenvedett combizomszakadása miatt, bár eljött Budapestre, nem vállalta a fellépést, Morosanu viszont ringbe szállt, és parádés, bár nem sokáig tartó csatában intézte el amerikai riválisát, Deutsch N. Pu'u-t.

Itt olvasható az összes eredmény, itt pedig egy videó a Morosanu–Pu'u-meccsről:

forrás: Sport Géza, MTI