A 63 éves 170  cm magas Fred Kemp egy lábsöpréssel és egy hátsó fojtással (rear naked choke) tette ártalmatlanná az őt és feleségét pisztollyal fenyegető támadót, előző hét csütörtökön Floridában.

"Elkezdett ütni erre reagáltam" mesélte a kicsi felduzzadt arcú, de mosolygó Fred "kirángattam az utcára miköben lefogtam a karját. Ezután kisöpörtem a lábát és megpróbáltam elvenni a pisztolyt. Párat behúzott, de a pisztoly megszerzése volt a lényeg, aztán már csak visszatartottam amíg megjöttek a rendőrök."

Azok a harcosok akik birkózással, vagy grapplinggel kezdtek, gyakran térnek vissza ezekhez a technikákhoz, amikor éles helyzetbe kerülnek. Nyilvánvalóan a reflexszintre begyakorolt mozdulatok jönnek csak elő , ahogy itt is történt.

Fred egyik régi birkózó barátja Joe DeMeo, ezt mondta a történtekről:

"Fred lenne az utolsó ember akit megtámadnék...levinné a küzdelmet a földre, ahol a technikája és ereje érvényesülne. Ő egy olyan tipusú fickó aki nem nem beszél mellé, hanem rövidre zárja a dolgokat."

Ha legközelebb egy kistermetű 63 éves emberhez közelítünk, nem biztos, hogy a legjobb ötlet belekötni!

A fenti hír eredetie itt olvasható.

A fighterblog véleménye szerint, egy pisztoly megragadása sokkal biztonságosabban kivitelezhető, mintha egy késes támadóval próbálnánk meg birkózni. Természetesen a lőfegyver elsülhet, esetleg a visszafelé mozgó sín is komoly sérülést okozhat az ujjakon, de ez még mindig inkább menedzselhető, mint egy vágó-szúró eszközzel szembeni akció. Itt is a korábban leírt alapelvek és gyakorlási módszerek érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy inkább kerüljük el a rossz környékeket nagyívben!

Medvesbocs vs. kisgyerek birkózó meccse, nagyszerű mögékerülésekkel:

Medve Kungfu-botformát gyakorol:

Ide kattintva olvasható egy nagyon profi és átfogó cikk az önvédelmi fegyverekről, amit erősen ajánlok a fighterblog olvasóinak figyelmébe !

Fegyverszakértőt kérdeztek a cikk szerzői, és nagyon tömör informatív válaszokat kaptak! Eddig én sem olvastam ennél jobb, összefogottabb és korrektebb leírást az itthon használható önvédelmi eszközökről!

Nagyszerű munka, gratulálok a készítőknek!

Jó Olvasást kívánok!

Az alábbi videó történéseit önvédelemnek vagy követendő példának nehéz lenne nevezni,de egy fontos dolog jól látszik: 

Ha már oda jut a helyzet, akkor elsőként érdemes ütni.

Ja és még valami: ökölharcban még mindig a box a legjobb!

Öt ütés, öt KO! Tessék nyugodtan számolni! 

 98 éves 150cm 45kg az első nő a világon, aki megkapta a 10. dant Judóból!

Keiko Fukuda 1913 Aprilis  12.-én született japánban.  Személyesen is tanult az alapítótól Dzsigoro Kanótól a Kodokanban (a központi edzőtermet nevezik így Japánban), és mint több más mester, Kano kérésére Amerikába utazott, hogy itt népszerüsítse a sportot. Jelenleg San Frasicoban él, ahol előző héten kapta meg a legmagasabb fokozatot, ami Judoban adható. 76 év kemény munkája és a családi életről való teljes lemondás volt az ára. Sohasem házasodott meg, hanem egész életét a Judonak szentelte.

Amikor elkezdett Judózni családja azt remélte, hogy talál magának egy rendes fekete öves férjet, ehelyett ő maga vált mesterré.

Egész életében küzdenie kellett a női egyenjogúságért, ami korábban japánban ismeretlen volt. Ő lett az első 6 danos nő(1972-ben) és szintén ő volt az, aki 90 évesen elsőként kaphatott 9. dant a Kodokan-tól. A mostani, egy héttel ezelőtt életműdíjként megítélt 10. dan fokozatát egy másik, amerikai szervezettől kapta. Jelenleg is tanít, igaz már nehezére esik a felállás ezért főleg csak irányítja az edzéseket.

Miként csöppen egy férfiak uralta országban, egy hagyományosan férfiak által gyakorolt küzdősport tanulásába egy nő?

Nagyapja, Fukuda Hachinosuke  szamuráj és Jujitsu mester volt, és egyben Dzsigoro Kano első mestere a három közül, akitől a JUDO alapítója a technikáit tanulta. Többek között a nagyapa emlékét megtisztelve hívta meg tanítványának .

Keiko Fukuda személyes mottója" Légy gyengéd, kedves, és szép, ugynakkor határozott és erős, mind szellemileg, mind fizikailag"

Életéről  pár éve dokumentumfilm készült "Be Strong, Be Gentle, Be Beautiful" címmel, ami a hitvallását tükrözi. Ebből a filmből látható lentebb egy érdekes és megható részlet:

Az egyik leglátványosabb akrobatikus kungfu elem mentette meg az első videón látható kínai férfi életét. A kungfu újra bebizonyította, hogy éles helyzetben is megállja a helyét! Zseniális!!!!

A második egy oktató videó, ahol 1:35-nél láthatjuk mozdulatra lebontva, hogy pontosan mit is csinált.

 Egy jóféle "pórul járt a rabló" videó válogatással kívánunk kellemes hétvégét.

Nem tudom, hogy a kedves olvasók miként vannak ezzel, de én mindig örülök, ha ilyet látok, vagy olvasok!!!

Az első videóban a  rablók egy motorosok által látogatott bárba rontanak be machetékkel, csak hát a motoros emberek általában nem az ijedősek közül kerülnek ki!

A második videóban két szerencsétlen botokkal akar kirabolni egy kisboltot. A videó címe szabadfordításban: szarrá K.O.zzák a rablót 

Az utolsó videó a kedvencem , ahol 6 rabló cölöpverő kalapácsokkal felfegyverkezve töri be egy ékszerbolt ablakát, amikor megjelenik a színen na ki is?

Egy feldühödött nagymama  piros ruhában !!!!

  Nem minden nagyi félénk és esendő!

Egy stresszel nehezített, önvédelmi, buszos szeminárium után beszélgettünk Pintér Mártonnal, és Tóbiás Mátyással, krav-maga stílusú, Expert 1-es (mester szintű) oktatókkal.

Fighter Blog:
Mi játszódik le bennünk, ha buszon vagy villamoson, esetleg metróban megtámadnak?

Tóbiás Mátyás:
Támadási sokk alakul ki, ami nagymértékben lecsökkenti a védekező reakciónkat. Ez a típusú sokk mindenkinél jelentkezik!
Bevetési csoportoknál figyelték meg, hogy bár kifejezetten harci stressz körülmények között, folyamatosan gyakorlatozó elit katonákról van szó, mégis éles helyzetben, az edzőtermi tudásukhoz képest csak 30% és 70% közötti teljesítményre képesek.
A 70%-os teljesítmény nagyon ritka, és itt eleve olyan emberekről beszélünk, akik az elérhető legnagyobb stresszel nehezített gyakorlatozást végzik, és beválogatták őket a legjobbak közé. Egy speciális képzés nélküli ember támadás esetén valószínűleg teljesen lefagy, vagy összezavarodva reagál.

FB: A krav-maga küzdősport?
TM: Nem. Taktikai és önvédelmi rendszer. Ez egy héber kifejezés, aminek jelentése: közelharc.
FB: Mi a különbség egy küzdősport és a krav-maga között?
TM: Azt kell, hogy mondjam, alapjában véve a mozgások nagyon hasonlóak, mint bármely más küzdőrendszerben, vagy tradícionális stílusban. Maga az oktatási forma, ami eltérő, és az, hogy az önvédelmet helyezzük előtérbe. Természetesen amíg mindenkinek két keze és lába van, addig ugyanolyanok a támadási és védekezési formák is. A krav-magának az a különlegessége, hogy miután a tanuló úgymond elsajátította technikákat, MINDIG kipróbáljuk stressz alatt is. Tudomásom szerint más rendszerek stressz alatt nem dolgoznak, márpedig amikor utcai támadás ér valakit, stresszes környezetbe kerül.
Ezért van az, hogy ha valaki szépen, művészien tud mozogni, és adott esetben akár több órás bemelegítés után, vagy egy harcművészeti képzést követően tart hazafelé, majd hirtelen megtámadják, mondjuk egy szűk helyen, pl. egy liftben, nagyon esetlenné válhat.

FB: Mit takar a buszos szeminárium? Mi a célja?
Pintér Márton: A buszos szemináriumnak az a célja, hogy a tanulók egy, az edzőteremtől eltérő helyszínen tudják gyakorolni a technikákat, illetve ki tudják próbálni azt, hogy ebben a más környezetben mi az, ami működik és mi az, ami nem. Olyan alapkörülményekhez kell igazodniuk, amit a hely, vagy helyszűke diktál. Kapaszkodnunk kell, lehet, hogy ülünk, lehet, hogy állunk, adott esetben csomag van nálunk, ahogy éppen a tömegközlekedési járművön utazunk. Ezek nyilván módosítják a menekülési lehetőségünket, és leszűkítik az alkalmazható önvédelmi technikák körét.
Egy ilyen környezetben akkor tudjuk megvédeni magunkat, ha eleve ilyen környezetben gyakorolunk.

FB: Milyen buszt béreltetek a képzéshez?

PM: Egy üzemben lévő BKV-buszt. Annyi volt a BKV felé a kérésünk, hogy ne a legjobb állapotút adják! :-)

FB: Úgy volt meghirdetve a szeminárium, hogy kezdők és haladók is jöhetnek. Hogy volt felépítve képzés, hogy megfeleljen ennek a vegyes csapatnak?
PM: Minden technikát először egyesével bemutattunk és begyakoroltattunk, még kint a busz előtt, a szabadban. Ami a fő szempont volt, hogy vagy ülünk, és ilyenkor be vagyunk szorítva, vagy állunk, ilyenkor pedig egyik kezünk foglalt. Az összes technika arra épült, hogy szűk térben tartózkodunk, és adott a testhelyzetünk, nem mozoghatunk szabadon. A technikákat ezekhez a paraméterekhez kellett alakítani.
Az első blokkban az egyenes és köríves ütések, fojtások elhárítását vettük át.
A második blokkban a késes támadásokkal foglalkoztunk.
Más technikákkal is foglalkozhattunk volna, de igyekeztünk az itthon legjellemzőbb támadástípusokra koncentrálni, illetve a köré építkezni, hogy mik a támadó számára a könnyen kivitelezhető mozdulatok, mert az esetek többségében ezeket használják a valós életben is.

Foglalkoztunk külön olyan szituációkkal is, amikor mi ülünk, és egy részeg elkezd velünk kötözködni, vagy valaki agresszíven felszólít a helyünk átadására... 
 

FB: Hogyan fokoztátok a stresszt, hogyan szimuláltátok az éles helyzetet?
 

PM:Az első stressz, hogy a támadó négy végtaggal, álló pozícióból támadhat, de mi vagy ülünk, vagy éppen kapaszkodunk, ami rögtön azt jelenti, hogy egy kezünk van az ő két kezével szemben.
Második faktor maga a szűk hely, a bezártság okozta stresszt, hogy nem tudok elfutni.
Erre tesz még rá egy lapáttal, hogy a szimulált támadások bármely technikával, és irányból érkezhetnek véletlenszerűen, előlről, oldalról, vagy akár hátulról.
Később a csoport egyik fele támadó lett, akik bárkit kiválaszthattak az utazóközönségből prédának, így nem tudhattátok, milyen irányból vagy milyen eszközzel jön majd a támadás (egyenes ütés, köríves ütés, fojtás, késes támadás stb.) 
TM.:A fokozatosan felépített tréning utolsó felében pedig a busz nem túl gyors tempóval, de hirtelen fékezésekkel tarkítva haladt. Ilyenkor szembesülünk vele például, hogy egy rosszul megválasztott, szilárd talajon amúgy igen hatásos rúgás végzetes lehet. Elveszítjük az egyensúlyunkat, és a támadó meg tud taposni, esetleg le tud lökdösni a lépcsőhöz és ott vége a történetnek.

FB: Nagyon érdekesnek találtam, hogy az oktatási blokkok között sok elméleti tanácsot is adtatok. Ez része a krav-magának, vagy saját tapasztalataitokat adtátok át?
TM: A krav-magának rendkívül fontos eleme a környezettudatosság, hogy milyen személyek és milyen tárgyak, objektumok vannak körülöttünk. Ez a környezettudatosság! Én azt láttam éveken keresztül, mióta a krav-magát oktatom, hogy a lehető legtöbb problémát simán elkerülhetné az adott személy, aki áldozattá válik, ha erős környezettudatossággal rendelkezik. A krav-magának fontos része a felismerés, elkerülés, iletve a problémáknak olyan megoldása, ami erőszakmentes.(szerk. megjegyzés: lásd korábbi posztjainkat itt és itt).
Nekünk a célunk az önvédelem, és nem az, hogy kiprovokáljunk valamilyen támadást.
Amennyiben az adott személy nem volt elég figyelmes, vagy hiába ismerte fel a veszélyt, de már bezárultak mögötte az ajtók, és a következő megállóig nem nyílnak ki, akkor viszont tudjon valamilyen nagyon egyszerű technikával védekezni, amivel megvédheti saját magát, vagy akár egy vétlen harmadik személy életét vagy testi épségét is.

FB:Volt pár egyéb küzdősportot gyakorló is a szemináriumotokon. Szerintetek miért jöttek el erre a képzésre?
PM:A saját küzdősportjában teljesen más környezetben, az ottani szabályok szerint az ottani mozgásokat gyakorolja, míg nálunk nyilván azokat, amiket krav-magának nevezünk, de azt gondolom, hogy a fő különbség az, hogy mi nem konkurálunk semmilyen küzdősporttal, mi egy másik megközelítést alkalmazunk az önvédelemre. Ennek egy jelentős része, hogy szeretjük kivinni a valós környezetbe a tanulóinkat. Ha neked az a kérdésed, hogy egy buszon, hogy tudod megvédeni magad, akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy kimész egy buszra és gyakorolsz.

TM: A legtöbb küzdősport vagy harcművészet sajnos csak az edzőtermi körülmények között sajátíttatja el az adott mozdulatsorokat. Legyünk magunkhoz őszinték: tudom, hogy hetente 2-3-szor lemegyek edzeni. A 2 órás edzésből kezdek X perc meditációval, majd negyven perc streching gyakorlattal, erősítő gyakorlatokkal folytatom, majd egy laboratóriumban, amit edzőteremnek hívok, gyakorlom az önvédelmet, és abban a tudatban megyek haza, hogy megtettem tökéletesen mindent ennek érdekében.
De hol is fognak megtámadni? Az utcán, esetleg betörnek a lakásomba, úgy, hogy otthon vagyok, munkahelyre menet, vagy hazafelé jövet, diszkó előtt, metróaluljáróban, és ezeket nem modellezik.
PM: Ezért is tartunk többféle szemináriumot, például szórakozóhelyet is szimulálunk (Fények, füst, hangzavar stb.)
 

FB: Nekem az volt az érdekes, miközben végigcsináltam a szemináriumot, hogy sok olyan technikát csináltattatok, mint hererúgás, térdrúgás, támadó fejét a kapaszkodóhoz verni, ami olyan mint egy piszkos trükk, és még a full kontakt közdősportokban és az MMA-ban (ketrecharcban) is tilos. Hogy van ez?   

TM: Mi a durvább, ha valakit védkezésképp ágyékon rúgsz, vagy ha leszúrnak egy karddal a Moszkva téren? Mindig kihangsúlyozzuk, hogy a védekezés mértéke sohasem haladhatja meg a támadás mértékét. Ha a támadó lényeges erőfölénnyel bír, ami megtörténhet fegyver nélkül is, akkor igenis térden vagy lágyékon fogjuk rúgni. Ezeket nevezhetjük piszkos technikáknak, vagy a küzdősportokban tiltott technikáknak. Teljesen más egy sportkörnyezetben, tisztelve az ellenfelet, bírói és orvosi jelenlét melletti küzdeni, mint kiszolgáltatott helyzetben lenni, amikor hirtelen nekem ugranak, és valahogy hirtelen meg kell fordítani a helyzetet. Ha valaki nekünk szalad egy késsel vagy ketten-hárman meg akarnak lincselni valakit a buszon, akkor nem hiszem azt, hogy túlzás lenne, hogy térden rúgjam.

PM: Ha már küzdősporttal akarunk párhuzamot találni, akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a küzdősportban szabályok védik az embert, tehát sosem fog szembekerülni egy 50 kilós nő egy 120 kilós férfival. Ezt az óriási erőfölényt valamilyen módon ellensúlyozni kell!

TM: Megint visszakérdeznék! Mennyire etikus mondjuk, amikor egy 40 kilós hölgyet megerőszakol egy 118 kilós férfi? Melyik küzdősport, vagy milyen formagyakorlat készít fel arra egy nőt, hogy meg tudjon előzni, vagy kivédeni egy ilyen szituációt?

FB: Ehhez kapcsólódik a következő kérdésem. Mi a minimális fizikai adottág vagy kondíció, illetve előképzettség ahhoz, hogy valaki részt vehessen egy ilyen képzésen?

TM: Egyetlenegy dolog a legfontosabb: a szándék. Az, hogy igenis teszek valamit, hogy megelőzzem azt, hogy áldozattá váljak. Eljövök egy ilyen szemináriumra, és megtanulok, amennyit csak tudok, hogy felismerjem, elkerüljem vagy megoldhassam a problémát.

FB: Érdemes-e rögtön, elsőre egy ilyen szemináriumra eljönni?
TM.: Azt szoktam javasolni Marci barátommal együtt, hogy mindenképpen jöjjenek el egy ilyen szemináriumra, mert teljesen más valamit látni, más valamiről olvasni, más hallani, más beszélni róla, és egészen más valamit végrehajtani, megcsinálni. A legfontosabb, hogy tegyünk valamit, ha komolyan gondoljuk a saját védelmünket. Természetesen garancia semmire sincs, de már egy 3-4 órás szeminárium után is az egyén személyes védelmi szintje jelentősen megemelkedik. Lényegesen nehezebben tudnak utána bennünket megtámadni, illetve el tudjuk kerülni a felismert problémákat. A különböző szemináriumaink, mint az autós, buszos, diszkós, strandos mind-mind reális veszélyhelyzetekre készítenek fel. Azt szoktuk javasolni, ha tetszett, bejött neki, akkor iratkozzon be edzésre, és hetente egyszer vagy kétszer járjon rendszeresen valahova.

FB:Tudnátok-e, zárásképpen egy-két azonnal használható tanácsot adni a tömegközlekedési eszközökön való biztonságosabb utazáshoz?

PM: Amiről Mátyás beszélt, a környezettudatosság, vagy elővigyázatosság:
- Megnézem, hogy ki mellé szállok fel.
- Megnézem, hogy ki száll fel mellém.
- Ha van rá lehetőségem, a vezetőhöz közelebb ülök.
- Ha van rá lehetőségem, a folyosóhoz közelebbi székre ülök, hogy könnyebben fel tudjak állni és leszállni, ha kell.
- Ha úgy érzem, hogy bajban vagyok, akkor nem szégyellek sikoltozni, segítségért kiabálni és nyomni a vészcsengőt.
- Fegyverként vagy védekezésre használom azt, ami nálam vagy a környezetemben van (esernyő, táska, kapaszkodó, stb.)
Ezek mind abba az irányba visznek, hogy könnyebben kijöjjek a szituációból! Mérlegelésre kényszeríthetik a támadót, hogy megéri-e támadni, míg ha csendben ülök, akkor szemtanúk és konzekvencia nélkül leszúrhat, vagy kirabolhat a hátsó ülésen. Minden a gondolkodásmóddal kezdődik, azzal hogy legyen igényünk az önvédelemre, és megtegyük az első gyakorlati lépést a tanulás felé!

FB: Köszönöm szépen a beszélgetést!

TM és PM: Mi is köszönjük!

A mai videós post a kutyás önvédelemről szól.